Egy régebbi esti szösszenet:
Viszonylag sok időt töltök a fürdőszobában, ami tegnap este sem volt máshogy. Annyival fűszereztem meg sablonos teendőimet, hogy a leesett pzs. után lehajolva, a lendülettől vezérelve izomból megfejeltem a radiátor sarkát.
Szükségem volt egy kis időre míg összeszedtem magam, és megállapítottam, hogy nem vérzek, nincs agyrázkódásom, a fogaim sem sérültek meg a koccanástól. Úgy döntöttem kivonszolom magam egy kis együttérzésért, de Béka csak a következőt jegyezte meg:
- Azt hittem már soha nem jössz ki a fürdőből...
Nesze neked vigasztalás! Persze honnan is tudhatná mi történt. Gondoltam felvázolom az eseményeket, és csak kicsikarom azt az együttérzést, vigasztalást.
- Békám, azért voltam bent sokáig, mert pisiltem, megmosakodtam, fogat mostam, és megfejeltem a radiátort...
Erre először csak pislogott, majd jól megmosolygott, és hozzátette, hogy nincs meglepve, hiszen két napja olyan süti vagyok, hogy már várta mi lesz a záró momentum amivel megkoronázom a folyamatot.
Ennyit arról, hogy tudok még meglepetéseket okozni Ezek után azt gondolom, hogy teljesen kiszámítható vagyok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése