2012. március 4.

Én az AntiHősNő...

Minden reggel 8kor kezdődött...
Valójában a ma sem indult máshogy mint az elmúlt pár nap. A reggelek hűvösek, a kávé meleg, a közlekedés kicsitt sűrűbb, kollégák ugyanazok. Mégis kicsit máshogy alakult..

Az éjszakai esőnek köszönhetően önjelölt csiguszok vették uralom alá a telephely környékét. Köszönhetően szociális érzékenységemnek, mind az emberek, de főleg az állatok irányában hirtelen felindultságból, útban a kisbolt felé eldöntöttem, hogy megmentem a csellengőket a kocsikerekek nyomásától.Lelkességemben felkaptam egy kicsit aki ijedten húzta be alkatrészeit, és nem értette hogy miért teszem vissza oda ahonnan pár órája útra kelt... 
A sikeres deportálás után találtam egy nagyobb példányt akit határozott mozdulattal szedtem fel és igyekeztem fű körüli pályára terelni, mikor hiba akadt a mozdulatomban. Ezt már csak akkor fogtam fel agyilag mikor meghallottam a reccsenést a cipőm alatt.
 Az úgy volt hogy  a nagy igyekezetemben nem vettem észre azt a példányt akit a mentőhadjárat ideje alatt véletlen agyontapostam:S Kettő megment egy  odalett. Arányát tekintve nem rossz, csak a lelkiismeret az ami  lassabban dolgozza fel az eseményeket. Ezek után úgy döntöttem hogy Hősnő jelmezemet AntiHősNőjére cserélem, és csendben elosonok a tett helyszínéről, majd halkan megfogadtam, hogy a természet körforgásának rendjét a továbbiakban messzire elkerülöm...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése