Levél fiunkhoz

Drága Kisfiam!

Születésed óta ismét eltelt egy év, a mai nappal két éves lettél.

Reggel, mikor a teliholdas mosolyod fogadott ébredéskor, elsuttogtam neked, mint már annyiszor, hogy mennyire szeretlek!

Mikor Apád életet szeretett belém, és megtudtuk, hogy érkezel, még nem sejtettük milyen leszel, mi vár ránk. Ma már tudom, hogy az egyik lehető legjobb dolog vagy életünkben. Általad teljessé, és egy igazi kis családdá váltunk. Lépésről lépésre tanítjuk egymást. Te nekem a türelmet, és azt, hogyan lehet gondtalan gyermekei lelkemet ismét szabadjára engednem, mi pedig az életet, és annak csínját bínját osszuk meg veled.

Az elmúlt egy évben hihetetlen sebességgel történtek a dolgok. Ez az év az "először" történéseiről szólt. Először csak tipegtél, ma már focizol. Gügyögésből szavak, azok pedig mondatokká váltak kicsi kis béka szádban. Első alkalommal mondtad nekem egy vásárlás közepén, hogy Anya. Először mondtad kezedben az arcommal egy centiről a szemembe nézve,  vigyorogva  ki, hogy Anya szejetlek. Másfél évesen mikor elkezdtél focizni, úgy rúgtad a labdát, hogy a nagyok is elcsodálkoztak rajta. Millió kis dolog van, amit sosem felejtek el. Ma reggel pedig már mondtad, hogy "Anya, ma buli lesz. Botika kettő éves" :D

Lesznek dolgok, amiket soha nem tudunk meg. Például, hogy mit is jelenthet az annyit emlegetett  Bübe-Bübe. Azt, hogy minek kell deréktól lefele teljesen levetkőznöd mikor a wc-n ülsz. Miért csak Apa ölében jó enni, és miért csak Anya haja jó az alváshoz. Miért szereted 40 fokban is a gumicsizmát hordani, és miért szereted a felemás zoknikat felvenni? 

Vannak amivel minden egyes nap boldoggá teszel, még akkor is, mikor nyúzott, és gyűrött vagyok a nem alvástól, mert reggelente kitekeredve ébredek, úgy, hogy  a fejemen fekszel. Ahogy Apád mondaná ilyenkor: " Megint van egy Botond sapkád". Az, hogy naponta kapok tőled virágot, és kéred érte a puszidat, az a legjobb érzés. Az már csak hab a tortán mikor el is mondod ilyenkor, hogy ketten vagyunk boldogok.

Persze nem minden ilyen mézes mázos édes kicsi fiam, hiszen az akaratosságod, amit áááááállitólag tőlem örököltél sokszor nehezíti a pillanatokat, de valahogy azok nap végére elcsitulnak, és este Apával arról beszélgetünk, hogy mi minden jó dolog, vagy újdonság történt velünk aznap.

Sokszor mosolyt csal az arcunkra, hogy milyen jól kivágod magad, mikor belekeveredsz a "veszedelembe". Hiába, meg van a maga haszna és hátránya annak, hogy mindent egyedül szeretnél már csinálni. Humorodat, nem tudjuk melyikünktől örökölted, de tudod, hogy mikor van a megfelelő pillanat arra, hogy viccelődj. Azt már zsigerből vágod, hogy kit mivel tudsz levenni a lábáról, és ahogy azt észrevettem, sikeresen ki is használod. :)

Kicsi fiam, szó szót követhet, de a lényeg továbbra is az, hogy nagyon szeretünk, és szívből kívánunk neked boldog születésnapot!  

Szeretettel ölel: Anya és Apa