Ismét közlekedési kultúránkat veszem górcső alá. Pontosabban azt a részét, amit azóta tapasztalok, mióta babakocsit tolva közlekedem. Míg nem volt ilyen irányú tapasztalatom, több alkalommal csóváltam a fejem, hogy azok a drága anyukák mi a francért nem a járdán mennek kis csimotáikkal, miért nem ott tolják a babakocsijukat, hiszen a rizikó faktor, amit az autósok jelentenek az számomra jelentősebbnek tűnt, mint a járdán való kényelmes sétálgatás. Azóta rájöttem a titokra, sőt lassan nem tudom eldönteni, hogy melyik rosszabb. A sokszor szűk járdán tologatni gyermekemet, akinek majd kirázza a kis lelkét a rengeteg úthiba, illetve valahogy figyelni a kerítés mögött megbújó lelkes házőrzők hirtelen ugatására, ami a frászt hozza rám. Vagy az utcán a kocsik mellett a jelentősen jobb útviszonyok közt sasként figyelni, honnan milyen autó jön. Általában figyelmesek és lassítanak, mikor látják a babakocsit, de előfordul, hogy nem. Utcánkban az átmenő forgalom miatt mennek, mint a meszesek, ráadásként a járdán a beton alól kitüremkedő fák gyökerei sem könnyítik meg a helyzetet. Feleslegesen nem ragozom tovább a témát, beszéljenek helyettem a képek, amiket sétáim során készítettem. Nézzétek el a minőséget, telefonnal lőttem őket. Szóval következik a 10+1 kép, ok, amiért igen nehéz a járdán és az úton babakocsival közlekedni.
Azt hittem, ilyen kismama szomorító utcák csak vidéken vannak, de ezek szerint nem. Mondjuk, Budapest sem csak lakópark meg Rózsadomb.
VálaszTörlésRégen írtál ide, sok dolog van a babával?
Boldog ünnepeket kívánok Nektek!
Egy olvasó.
Boldog Új Évet Kívánok :)
VálaszTörlésKicsit elmaradtam az írással, de pótolom.