2012. augusztus 31.

Minden fejben dől el...

Tudjuk, hogy a gondolatoknak hatalmuk van. Ahogy a család tagjai mondanák minden fejben dől el. Ez a minden évben aktuális fogyókúrámnál sincs máshogy. Elhatározás kérdése az egész, csak ne szeretnék annyira enni, és Békám fantasztikus étvágya se befolyásolna annyira. Igaz mindenben segít. Tavaly például szó nélkül ette velem, és készítette el a könnyű étkeket, hetekig süti, és fagyi nélkül, hősként állt mellettem. Akkor ingott meg egy kicsit mikor Papáék egyik látogatásunkkor egy darab gyönyörűséges szalonnát csomagoltak neki, valami füstölt husi társaságában. Bepárásodott a tekintete olyan boldogság volt ez a számára:) 
Teszem hozzá egész nap fizikai munkát végez  -velem ellentétben- napközben alig kap be pár falatot, így este dukál a közel háromezer kalória bevitele. Szerencsés genetikájának köszönhetően mindebből semmi nem látszik rajta, míg Én elmegyek egy pékség előtt, és már 10 dkg ugrott rám....

Idén is eljött az a pillanat, hogy fogyókúrára fogtam magam. Most egy kicsit nehezebben megy a dolog, Békám sem nagyon könnyíti meg a helyzetet. Mielőtt félreértenétek, támogat Ő mindenben, csak kikötötte, hogy Ő bizony enni fog rendesen. Oké, nekem van akaraterőm.... egészen addig míg el nem kezd kajálni. Minap is mikor este fél nyolctól negyed tízig kis megszakításokkal vacsorázott, én küzdöttem, egy darabig. Miután betolta a megszokott 3000-es kalóriáját, egy kis idő múlva utána küldött 1-2 cső kukoricát, majd egy darab dinnyét kísért útjára. Nyeltem akkorákat mint Micimackó az őstermelői mézkereskedés előtt. Azt hittem vége, mikor megjelent egy literes fagyival, amit minden herce-hurca nélkül elkezdett betolni. Eldöntöttem oda sem nézek, egy párnával takartam ki a szememet az adott látványt elkerülve. Ekkor más cselhez folyamodott. A kanálon lévő fagyival kenegette a szám szélét. Esélyem nem volt az ellenállásra. Mikor rákaptam volna a műveletre közölte, hogy így bizony nem lesz egyszerű a fogyás. Emlékeztetett arra, hogy minden fejben dől el. Tudom, tudom... folytattam volna, mikor a következő  kis monológba fogott:

- Tudod Angyalkám minden fejben dől el. Nézd, Én elhatároztam, hogy ezt a fagyit mind megeszem. Nagy kihívás, de  elhatároztam. Tudod nehéz volt eldönteni, hogy nem osztom be több napra, de szeretem a kihívásokat. Lehet ki fog rajtam, de küzdeni fogok...

Hirtelen nem tudtam, hogy sírjak-e vagy nevessek. Végül is a magyarázatot meghallgattam, a szemem kikerekedett, pislogtam mint hal a szatyorban, és a végén könnyeimet törölgetve nevettem.

Úgy érzem az idei diétám nem lesz zökkenőmentes...   

 

6 megjegyzés:

  1. Az én nadrágjaim is beszűkültek, most konkrétan egyet tudok hordani :D nem veszek nagyobbat, mert ez csak átmeneti állapot ;) Viszont azt tanácsolom, ne diétázz, inkább tornázzál. A kajamegvonás borzalmas és idegtépő (ennél csak a sörmegvonás a rosszabb), a mozgás viszont fogyaszt, endorfint termel, méregtelenít stb-stb.

    VálaszTörlés
  2. A torna jó! :D De még jobb a genetika, mint Lancelot esetében, vagy mint öcsémnél, aki anno melóból hazaérvén közölte, most nem kér meleg kaját mert ebédre evett egy 30-as pizzát, jó lesz a hideg kaja is. Be is ült a tv elé a szerény 6 (hat) szelet kenyérrel és minden hozzávalóval, majd egy óra múlva megkérdezte, mit lehetne nassolni, mert jól esne még valami finomság. Jelezném, 185 centi és 65 kiló körül mozgott! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Öcsi is igazi alföldi gyerek, mint én, kenyér nélkül nincs evés. Még a rizses húshoz, vagy a milánóihoz is eszek kenyeret. :)))

      Törlés
    2. Szomszédom van vele így. Húsleves kenyérrel. :D Mondjuk a paradicsomlevest én is szeretem kenyérrel.

      Törlés
  3. Szia Bibir:) Én sem akarok nagyobb nadrágot venni, mert utána azt is cserélhetem le nagyobbra...A tornát kiviteleznem nem egyszerű, idő hiányban szenvedek. tudom ez csak kifogás, és mindenkinek arra van ideje amire akarja, és a lustaság félegészség. Azt gondolom itt az ideje átrendeznem az időbeosztásom:)

    Big Sam:) tesómmal ez ügyben nem Anyukánkra ütöttünk, mindketten Apánk vagyunk stabil összetétellel:)Egy jó nevetéstől is hízunk pár dekát...

    Békám, most is csak azt tudom mondani, hogy irigyellek:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, ezzel én is így vagyok! "Nagyra" is nőttem! Bár sem én sem Bibir nem vagyunk nagyétkűek. :D

      Törlés