2012. március 4.

Süti vagy nem süti... vagyis a szerencse csoki rövid története.

Azt hiszem egy kis magyarázatra szorul, hogy valójában miért éppen ez a blogom címe.
Aki már ismer az tudja hogy időnként elég szerencse süti vagyok, és vannak alkalmak mikor nem kicsit, hanem nagyon.  Általában napi rendszerességgel.Nekem és közeli környezetem számára már fel sem tűnik, de kívülállók számára higyjétek el tudok meglepetéseket szerezni..:)
Gondolok itt olyan egyszerű dolgokra, mint: leejtem, leöntöm, kiöntöm, feldöntöm, felborítom,elbotlok, megcsúszok, elvágom, nekimegyek, és az észre sem veszem hogy valami történt, de leginkább az elfelejtem  esetekre. Ezek számomra a "no comment" kategóriába tartoznak fel sem tűnnek. Mivel jobb esetekben elég lelkes és aktív tagja vagyok a társadalomnak jó szórakozási lehetőséget nyújtok a családom és az imerőseim számára. A megállapítások szerint ilyenkor nemes egyszerűséggel szerencse/szerencsi csokigyáros vagyok.  Időnként van, hogy jobb a helyzet, de van amikor nem. Az ilyen esetekre szoktam mondani hogy Ön és közveszélyes állapotban leledzem:).  Békámat (a bátor férfit:) nem zavarja csak megjegyzi, hogy ez most bizony süti volt, Ő jól szórakozik főleg mikor úgy teszek mintha mi sem történt volna hátha nem veszi észre az újabb apró malőrt, de egy lelkes tádááámmal felhívja a figyelmemet, hogy hát Dorkám ezt is láttam...:) Pl.: az egyik főzésem alkalmával kijelentette hogy beszerez nekem egy rendes tésztaszűrős lábost, ugyanis biztos azért főztem ki egy zacskóval több tésztát, mert ügyesen beleszámoltam az amortizációba a fedő kontra lábos féle szűrési technikámba csúszott apró hibát vagyis a mosogatóban landolt tészta mennyiséget is...:S)  Végül is a lényeg hogy az adott szituációs feladatokat amit az élet ad nap mint nap mindig megoldom, csak közben biztos hogy nem unatkozunk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése